Két nappal az április 15-ei Notre-Dame-i pusztító tűzesetet követően a francia miniszterelnök Eduard Philippe azt nyilatkozta, hogy a székesegyház felújítására nemzetközi építészeti pályázatotot kívánnak kiírni. Sokan erre azzal kontráztak, hogy túl korai erről beszélni, hiszen még a teljes kár felmérése sem kezdődött el. A felújítás kérdése a székesegyházi tűz másnapjától kezdve forró téma a francia közéletben, a politikában és a szakértők népes táborában attól kezdve, hogy Macron elnök kijelentette, minél hamarabb szeretné újjéépíteni a katedrálist, és egy öt éves idővallumot célzott meg. A vélemények alapján két markánsan elhatárolódó táborra oszlik a témában véleményt formálók tömege: az egyik tábor szerint eredeti állapotába kell visszaállítani a Notre-Dame-ot még akkor is ha a munkálatok 15-20 évig tartanak, a másik oldal szerint a modern technikai lehetőségek és anyagok felhasználásával a korunk szellemiségét és építészetét tükröző megoldások alkalmazásával. Ez utóbbi esetben az öt éves határidő tartható lenne.
A mai napon, május 9-én került a Nemzetgyűlés elé a felújításra és a felajánlott pénzadományok felhasználására vonatkozó törvénytervezet, amely csak tovább élezi a vitát. A becslések szerint a 600 és 700 millió euró között mozog a felújítás költsége. Amíg a politikusok a tervezeten vitáznak és ütköztetik álláspontjaikat, addig a nemzetközi építészirodák villámgyorsan reagáltak: a miniszterelnök bejeletését követő napon és héten számtalan elképzelés látott napvilágot. Van aki a realitástól elrugaszkodva szabadjára engedte fantáziáját, és van komoly megfontolásra érdemes terv is. Ami már most szembeötlő, hogy az UNESCO világörökség részét képező Notre-Dame felújítására az építészek inkább az innovatív megoldásokat helyezik előtérbe.
Urbánus függőkert a katedrális tetején, a huszártoronyban méhkaptárak telepítésével – a Studio NAB építésziroda komplett tervjavaslata.
Fotó: Studio NAB
Fotó: Studio NAB
Fotó: Studio NAB
Huszártorony XXL méretű üvegnyílként – a párizsi ABH architectes terve.
Alexandre Chassant építész szerint “az építészetnek korunk szellemét kell tükröznie”.
Fényáteresztő tető rozsdamentes acélból, huszártorony kristályból – a neves angol építész, Norman Foster elképzelése, aki Franciaországban a Millau-i viaduktot tervezte.
Tetőszerkezet és a huszártorony ólomkeretes üvegablakokból – a brazil Aj6 építészstúdió tervezője, Alexandre Fantozzi elképzelése alapján.
Üvegtető belsejében sétánnyal,a huszártorony acélból és rézből – a Dijon-i Paul Godart et Pierre Roussel tervezőpáros terve.
Növényesített tető, mint egy igazi erdő sétánnyal – Marc Carbonare tervező javaslata.
A huszártorony, mint világító reflektor vagy világító oszlop – Anthony Séjourné garfikus elképezelése szerint.
Válaszolj