Enyhe túlzással, de amióta Franciországban élek, január számomra egyenlő a galette des rois sütemény, vagyis a királyok lepényének a tradíciójával és a hozzá kötődő családi, baráti összejövetelekkel, vacsorákkal. Ugyanis a hivatalosan január 6-ra, a Vízkereszt napján készülő és szinte egész hónapban kínált galette des rois fogyasztása ünnepi esemény. Felszeletelése pontos ceremónia alapján zajlik, és a süteménybe rejtett figura által aznap estére akár az ünnepség kiemelt szereplőjévé válhatunk. Habár a galette des rois készítése századokon át vallási ünnep része volt, napjainkra gasztrónómiai eseménnyé vált: a pékségek és cukrászok számára éppoly kihívás, mint a karácsonyi fatörzstorta kreációk. Nem véletlen, hogy már december végén összeállításokat olvashatunk arról, hol, melyik pékség kínálja a legjobb, legízletesebb és a legextrább kivitelezésű királyok lepényét az eredeti ízkombinációktól kezdve az újításokig.
A Storher cukrászat Párizs egyik legrégebbi intézménye. Kiváló a klasszikus királyok lepényük is.
Egy napi királyság
A királyok lepényének története az ókori Rómában kezdődött, a Szaturnália, Szaturnusz isten tiszteletére rendezett ünnepségre készült, a téli napéjegyenlőség idején. A legenda szerint a rómaiak egy rabszolgát egy nap erejéig királyi körülmények közé helyeztek, ami azt jelentette, hogy azt kérhetett enni, amit csak kívánt, míg a rómaiak egy hatalmas kerek kenyéren osztozkodtak, mely olyan aranybarnán fénylett, mint a napsugár. A tradíció szerint a kerek kenyérbe egy arany vagy ezüst figurát, a szegényebbek babszemet rejtettek, így választották ki vezetőjüket. A 12-13. században a katolikus egyház megőrizve ezt a hagyomány, vallási ünneppé változtatva azt és a Vízkereszt napjára tette, január 6-ra. A Vízkeresztre sütött kenyérből annyi szeletet vágtak, ahányan részt vettek az ünnepségen, plusz egyet, melyet a “Jó Istennek szánva” az első arravetődött földönfutónak adtak.
A ceremónia
Majd a szokás azt kívánta, hogy Vízkereszt alkalmából megválasszák a nap “királyát” a kenyérbe rejtett babszem, majd 1870-től porcelán- és fémfigurák által. A résztvevők legfiatalabb tagja az asztal alá bújva mondta meg ki melyik szeletet kapja. Akihez a figura került, az lett az ünnepség királya, vagy királynője, és ővé lett a papírból készült korona is. Ez a szertartás megmaradt, viszont az idők során a kenyérből briós tésztájú lepény lett és a kezdeti babszem helyett először Jézus figura lett, melyet különféle változat váltott fel.
A kandírozott gyümölcsökkel ízesített briós lepény vagy a levelestészta alapú és mandulás masszával töltött sütemények ugyan még mindig a hagyományos királyok lepényének számítanak, de az újabb trendeket követve csokoládés, gyümölcsös ízekben is készülnek. A kerek forma sem tűnik öröknek, a legújabb galette des rois változatok formavilága eléggé fantáziadús, melyet az idei választék is jól szemléltet. Ebből válogattam most össze nektek a hagyományos királyok lepényétől a roppant guszta és koránt sem szokványos variációkig.
A francia cukrászat feltörekvő figurájának, Cyril Lignac cukrászatának kínálatából: briós tészta kandírozott gyümölcsökkel.
A híres Fauchon meglepő formájú lepényének a tölteléke maragujás puding málnával és ehető rózsaszirommal.
Dalloyau ház gyémánt ihletésű lepénye. A szerencsés, remélhetően királylány, a lepény gyémánt figuráját később akár nyakláncként hordhatja.
Yann Couvreur cukrász süteményének különlegessége nemcsak a formája, hanem a tölteléke is: a mandulás masszát mogyoróval keverte össze.
Aki szeretné megkóstolni a képeken látott lepényeket, és még több neves cukrász és cukrászat mint Pierre Hermé, Le Burgundy Paris, Didier Coly (Costes) és még mások idei kínálatát baráti áron, ráadásul ezzel támogatva beteg gyermekek gyógyulását, annak a szombati La Galette des Chefs 2017 eseményét ajánlom!
Hol: Saint-Germain des Prés téren, 6. kerület, Párizs
Mikor: Január 7., szombat 9-12 óráig.
Válaszolj