Bernard Buffet a 20. századi francia modern művészet egyik legjelentősebb festője, akit fiatalon Picasso-val említették egy szinten, és aki a legismertebb expresszionista francia festővé vált a világon. De népszerűsége, sikeressége és nemzetközi elismertsége ellenére hazájában a 50-es évek végétől kemény szakmai kritikák érték, olyannyira, hogy művészetének mindeddig egyik tekintélyes francia múzeum sem adott otthont. A Párizsi Modern Művészetek Múzeuma most ezt a hiányt pótólja október 14-én nyíló és 2017 február 26-ig látható nagyszabású posztumusz életmű-kiállításával.
Műterem, 1947. 149 x 200 cm, huile sur toile. Musée Bernard Buffet, Surugadaira (Japon) © Musée Bernard Buffet © ADAGP, Paris 2016
Sok festővel ellentéteben Buffet (1928-1999) nevét villámgyorsan megismerte a kor párizsi képzőművészeti köre. Ahogy a kiállítás kurátora Dominique Gagneux említette: “Buffet nagyon korán megtalálta és kialakította saját, jellegzetes stílusát. A karakteres írását a barokkos betűkkel, a fekete, karcos vonalvezetést, a képei sztereotíp figuráit – mindez végigkísérhető egész életművén.” 19 éves, amikor első önálló kiállítása nyílik Párizsban. Ettől fogva külünböző csoportos szalonokon vesz részt, és állandó galériájában, a párizsi Drouant-David galériában évente tematikus tárlaton mutatta be legfrisebb festményeit. A világháború borzalmai óriási hatással voltak művészetére. 1954-ben, 26 évesen készíti el óriási hármas művét A háború borzalmai címmel, majd 1958-ban A Madarak című sorozatát, mely sokkolta a közönséget, ezzel művészete fordulóponthoz érkezett. Képei ettől az időszaktól kezdve egyre provokatív jelleget öltöttek. Mindemellett fényűző, sikeres életéről cikkeztek, így a kritikus hangok sem maradtak el.
Önarckép fekete háttérrel, 1956 129,3 x 96,8 cm, huile sur toile Collection Pierre Bergé © Dominique Cohas © ADAGP, Paris 2016
“Szerettem volna, hogy itt legyen – mondta a kiállítás megnyitóján fia, Nicolas Buffet, és hozzátette – Édesapám képein vagy megdöbbenünk, vagy szíven üt és lesúlyt minket, vagy elgondolkodunk rajtuk és stimulál minket, de a kiállítást végignézve semiképp sem maradunk közömbösek.”
A háború borzalmai, 1954 265 x 685 cm, huile sur toile. Collection fonds de dotation Bernard Buffet, Paris © Fonds de dotation Bernard Buffet © ADAGP, Paris 2016
53 év művészeti munkássága alatt közel 8000 képeit festett, népszerűsége a műértő közönség és műgyűjtők körében végig változatlan maradt, jelentős vagyont halmozott fel, és a számtalan külföldi és azért francia elismerései mellett művészetét csak Japánban tartották arra érdemesnek, hogy múzeumot állítsanak képeinek 1973-ban egy magán műgyűjtőnek köszönhetően. Buffet 1999-ben hunyt el, Parkinson-kórban szenvedett, késői stádiumában már festeni sem tudott, ami elviselhetetenné vált számára, ezért saját kezűleg vetett véget életének. Műveinek nagy részét, a művészeti örökséget fia, Nicolas Buffet kezeli, aki virtuális múzeumot hozott létre.
A kiállítás kronológiai sorrenben, száz festménnyel, rajzzal, róla, vele készített dokumentumfilmekkel, újságcikkekel, fotókkal mutatja be Bernerd Buffet életművét, és emeli arra a helyre munkásságát, melyet Dominique Gagneux kurátor szerint Buffet érdemel, mert mint mondta: “Teljes mértékben elfogadhatatlan, hogy egy ekkora jelentőségű festőt, mint Bernard Buffet-t ilyen szinten kizárt magából kora művészettörténelme.”
Annabel hajfonattal, 1960. 130 x 81 cm, huile sur toile. Musée d’Art moderne de la Ville de Paris © Julien Vidal / Musée d’Art moderne / Roger-Viollet © ADAGP, Paris 2016
A tengerpartok, A napernyő, 1967. 200 x 524 cm, huile sur toile. Musée d’Art moderne de la Ville de Paris © Musée d’Art moderne / Roger-Viollet © ADAGP, Paris 2016
A halál, A Halál 7, 1999. 195 x 114 cm, huile sur toile, Museum für Moderne Kunst, Frankfurt am Main © MMK Museum für Moderne Kunst, Frankfurt © ADAGP, Paris 2016
A kiállítással kapcsolatos praktikus információkat a Naptárban találjátok!
Válaszolj